Iskolánk története
- augusztus 20-át mutatott a naptár, amikor az iskola kitárta kapuját és hívogatta a falu és
a – mára már vele összenőtt – lakótelep gyermekeit.
Szente Antal – a járási művelődési osztály akkori vezetője – adta át rendeltetésének az
egyemeletes épületet, ahol már a kor követelményeinek megfelelően kezdődhetett az oktatás.
A régi iskola két tanterme mellett itt hat tanterem és szertár várta a tanulókat, és kényelmes
nevelői szoba fogadta a pedagógusokat. Ezzel az intézmény két helyen (falu = alsó iskola és
lakótelep = felső iskola) működött.
Az általános iskola igazgatója Szabó János (1950-1956) maradt, aki már 1950-től állt a
mindezidáig kéttantermes iskola élén, amelyben összevontan – (1-3, 2-4, 5-6, 7-8), délelőtti és
délutáni váltással – folyt az oktatás.
Szabó János igazgató utóda Farkas Béla lett, aki egy évtizeden át (1957-1967), nyugdíjba
vonulásáig vezette az iskolát. Közben az „olajváros” lakóinak száma tovább nőtt, a tanulói
létszám emelkedett, a nevelőtestület bővült. Az úttörőfoglalkozások, vetélkedők és a nyári
táborok állandó kísérői voltak a gyerekseregnek, akik akkor még csak – néhány kivétellel –
gellénházi lakosok voltak.
A nyugdíjba vonuló Farkas Béla helyére addigi helyettese, Bálint László (1967-1974) került. A
fiatal, tehetséges és lelkiismeretes tanár nagy akarással folytatta a megkezdett – az igazgató
hosszabb betegsége miatt már addig is önállóan irányított – munkát, és igazgatása alatt
csakhamar pedagógiai műhellyé, a körzet, a járás vezető iskolájává, továbbképzési központjává
lett intézményünk. Bemutató tanítások, munkafüzeti kísérletek, új módszertani eljárások
kipróbálása, majd alkalmazása, a tapasztalatok átadása a nevelők mindennapos tevékenysége
lett. Az oktatás szaktermi rendszerben folyt.
Elindult az „egésznapos” oktatási forma. A szülők megtapasztalták, hogy gyermekeik élete
mellett az ő életük is könnyebb lett, és nem is olyan nagy baj, hogy csak hét végén találkoznak
otthon az iskolatáskával. A munkához a rendelkezésre álló tantermek kevésnek bizonyultak,
az „egésznapos iskola” a kultúrház alagsorában indult.
Jó volt Gellénházán diáknak lenni, és kitüntetés volt a gellénházi iskolában tanítani.
Nem véletlen, hogy 1974 októberében a megyei művelődési osztály meghívta az iskola
igazgatóját, hogy tapasztalataival segítse Zala oktatási ügyét. Dr. Bálint László – mert
időközben pedagógia szakos diplomát és bölcsészdoktori címet szerzett – nyugdíjasként is
részt vállalt a pedagógusok továbbképzésében, egyetemi oktatóként.
1974 novemberétől Szalai Nándor lett az iskola igazgatója. Neve nem volt ismeretlen
Gellénházán, mert ifjú pedagógusként – feleségével együtt – már bábáskodott az új iskola
megszületésénél. Kis kitérő után a petrikeresztúri iskola éléről került az „olajváros” iskolájának
igazgatói székébe.
Az igazgatóváltás nem törte meg a munkakedvet, a nevelőtestület a megszokott
munkatempóban dolgozott. Az elméleti oktatás mellett nagy hangsúlyt kapott a gyakorlati
oktatás, amelyhez korszerű műhelyt alakítottak ki először az alsó iskolában, majd a kibővített
új épületben. Az alsó iskolában működő tornaterem hasonló úton jutott el mai, a kor
szellemének mindenben megfelelő voltáig.
1976-tól már nevében is körzeti iskolaként működött intézményünk. A körzetesítés ugyanis
több szakaszban történt. Az összevonást – az időpontok felsorolásának igénye nélkül – a
következő sorrendben végezték el: Lickóvadamos, Nagylengyel, Petrikeresztúr, Zalatárnok.
A vidéki tanulók később érkező hullámát már kétemeletesre bővült iskola, benne új
tantermek, gyakorlati műhely, kibővített könyvtár és tornaterem fogadta ebédlővel és önellátó
konyhával. Udvarán kosár- és kézilabda-pálya várta a gyermekeket. Az oktatás párhuzamos
osztályokban, a felkészülés napközis csoportokban folyt.
Az építkezés, a körzetesítés alapos szervezést kívánt Szalai Nándor igazgatótól, aki ezt a
munkát befejezve 1979-ben új munkakörbe került.
Az intézményvezetői teendőket az új igazgató megválasztásáig Vizlendvai Lászlóné látta el
megbízott igazgatói minőségben.
1980 augusztusában fiatal, energikus igazgató érkezett közénk Doba Gyula, biológia-földrajz
szakos tanár személyében. Emberséges vezetőként él emlékezetünkben: megkövetelte a
munkát, önálló munkavégzésre késztetett mindenkit, megértette a fiatalt és hallgatott az
idősebb kollégára. Az ő vezetésével a tantestület névadót választott.
Olyan személyiséget kerestünk, akinek tevékenysége kapcsolódik lakhelyünkhöz, közel áll a
tanulókhoz, tudományos tevékenysége és emberi magatartása ismert, s mindenben a környék
ifjúságának példaképe lehet.
Így jutottunk el dr. Papp Simonhoz (1886–1970), a nemzetközileg ismert, kiváló geológushoz,
akadémikushoz, a MAORT egykori vezérigazgatójához, akit a koholt MAORT-szabotázs-
perben 1948-ban halálra ítéltek, majd ítéletét életfogytiglanra változtatták. A börtönből 1955-
ben szabadult. Az ott végzett munkájával részese volt a nagylengyeli olajkincs megtalálásának.
1987-ben rehabilitálták, hamvait 1991-ben a Magyar Olajipari Múzeum (Zalaegerszeg)
szoborparkjában helyezték végső nyugalomra. Dr. Papp Simon mellszobra az iskola
bejáratánál fogad bennünket.
Doba Gyula negyedszázadon át volt az iskola igazgatója. Innen vonult nyugdíjba 2006
januárjában.
Csodálatos ez a körforgás. Az iskolapadokban azonos korú gyermekek szívják magukba az
ismeretlen tudományt. Évről-évre cserélődik körük. Időnként változik a tanári kar is.
2005 szeptemberétől a tanári karnak új vezetője van, Horváth László az intézmény igazgatója.
(forrás: az 50 éves Dr Papp Simon Általános Iskola Jubileumi évkönyve)
Az utolsó évtized alatt tovább formálódott az iskola arculata. Az alsó tagozaton minden ősszel
projekthetet szervezünk, évente más-más témakörben. 4. évfolyamtól felmenő rendszerben
(az idén már a 6. évfolyamon is) a német vagy az angol nyelvet választhatják tanulóink. A 7.
évfolyamtól német nyelvből továbbra is emelt szinten (heti 4 óra), csoportbontásban folyik a
nyelvtanítás. Az angol illetve a német nyelvet szakköri keretben is elsajátíthatják a diákok. Az
idegen nyelvi oktatáshoz nyelvi laborral rendelkezik az iskola. Megragadunk minden pályázati
lehetőséget, hogy a megvalósulhasson színvonalas nevelő-oktató munka.
A belső terek felújításával, valamint az informatikaterem gépparkjának korszerűsítésével 2010
nyarán tovább szépült az általános iskola, amely nemcsak színvonalas oktatásával, hanem a
gyermekek érdeklődési körének megfelelően, sokféle szakkörrel igyekszik eleget tenni az
elvárásoknak. A dalos kedvűek az énekkart látogathatják. A képzőművészeti szakkörön
tanulóink a kötelező tananyagból kimaradó hagyományos és modern technikákkal (nemezelés,
agyagozás, linometszés, üvegfestés, ékszerkészítés) ismerkedhetnek meg. Ezeken kívül
informatika-, labdarúgás-, szorobán-, irodalmi-, technika- és elsősegélynyújtás-szakkör is
rendelkezésére áll az érdeklődő gyerekeknek. Saját szakköreink mellett helyt adunk a körtánc
művészeti iskolának.
Közel 9000-es könyvállományú könyvtárral rendelkezünk. A technika tantárgy oktatásához 2
műhely is rendelkezésre áll. A sajátos nevelési igényt és a speciális területek fejlesztését
gyógypedagógus látja el a fejlesztendő területeknek megfelelően kialakított teremben.
Iskolánkban aktív sportélet folyik. Hagyománnyá vált a Mikulás-kupa, a Papp Simon Napok
sportversenyei. Tanulóink lelkesen kapcsolódnak a diákolimpiai rendezvényekhez. A helyi
sportegyesület utánpótlása is tanulóink közül kerül ki. Évekkel ezelőtt külső szakember
irányításával a karate oktatás is elkezdődött. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a
karatét tanulók között már világbajnok is van.
Iskolánk minden nyáron táborozási lehetőségeket kínál a diákoknak. Obervellachban a
túrázások, kirándulások mellett a német nyelvet tanulók fejleszthetik idegen nyelvi
kompetenciájukat. A helyi szabadidős táborban kézműves foglalkozások, önismeretei játékok,
sportprogramok, kirándulás, strandolás segíti a kikapcsolódást. Igénytől függően szervezünk
nyári tábort a régió valamelyik távolabbi településére, ahol jó alkalom adódik a fürdőzésre,
közösségalakításra, kikapcsolódásra.
1956-tól iskolánkban tanító pedagógusok:
András-Fritz Györgyi
Babos Attila
Baksáné Pungor Zsuzsa
Bálint Józsefné
Dr. Bálint László
Bálint Lászlóné
Bánfi Katalin
Bánki Miklós
Bánki Miklósné
Dr. Beledi Dezsőné
Beledi Ildikó
Bogdán Erika
Bordán Gábor
Borsos Erika
Bödőcs Csaba
Bödőcs Imréné
Bödör Emese
Bödörné Szalay Csilla
Bukics Zsolt
Csanda Katalin
Cseman István
Cseman Istvánné
Cseresznyés Csabáné
Csillag Zoltán
Dittmayer Eszter
Doba Gyula
Driszkó Beáta
Farkas Béla
Fazekas Márta
Fenyvesi József
Feréncz Zsuzsa
Fitos Józsefné
Földesi Jenő
Földesi Jenőné
Fullér Lajosné
Gaál Krisztina
Gellén Lászlóné
Gombos Katalin
Dr. Halász Imréné
Horváth Elekné
Horváth Erzsébet
Horváth Erzsébet
Horváth Éva
Horváth Lajosné
Horváth László
Horváth Mária (Maja néni)
Horváth Vilmosné
Horváthné Máté Éva
Horváthné Stángli Andrea
Houben Katrin
Huszárné Nemes Marietta
Illés Csaba
Jakabné Somogyi Éva
Dr. Jáni Jánosné
Kádi Gergelyné
Kajos Lászlóné
Kajos Roland
Kalmár József
Kalmár Józsefné
Kalmárné Szatmári Erika
Karvalics Ferencné
Kása Vera
Kelemenné Gazdag Helga
Kemenes Zoltánné
Kerkay Katalin
Kincses Ildikó
Kiss Jenő
Kiss Jenőné
Kiss Rudolfné
Kiss Sándorné
Kissné Katona Valéria
Kovács Tímea
Kulcsárné Csejtei Marianna
Kustán Gyuláné
Kustánné Forgács Mária
Laki János
Lakiné Soós Renáta
Lévai Ferencné
Lóránt Emília
Magyar Józsefné
Major Imre Zsolt
Medvéssy Rita
Molnár-Csík Enikő
Nemes Ferenc
Némethné Bedő Enikő
Nótárné Somogyi Veronika
Nyulas Róbert
Óváriné Kalamár Judit
Pál Ferencné
Pálfi István
Parázs Cecília
Pilhoffer Teréz
Pintér Krisztina
Dr. Pósza Istvánné
Pungor Antal
Rakonczai Róbert
Rakonczai Róbetné
Rákos László
Reizer Ferencné
Repa Pálné
Román Andrásné
Rózsás Istvánné
Selmeczi Zsófia
Simon Ferencné
Sipos László
Sóvágó Szilvia
Spolarics Jenőné
Szabó János
Szabó Jánosné
Szabó Zsuzsánna
Szalai Nándor
Szalai Nándorné
Szegedi Cecília
Takács Ferencné
Takácsné Perlaky Ottilia
Tanainé Farkas Zsuzsanna
Teublné Fitos Magdolna
Tóth-Kocsis Csilla
Varga Erzsébet
Varga Tamás
Vizlendvai Lászlóné
Vizsy Józsefné
Vörösné Porgányi Mária
Wittinger (Varga) Zsuzsanna